Megmenekülhetünk a mumusoktól – Az élet és egészség fogalma kéz a kézben jár

Kimondva vagy kimondatlanul számtalan dologtól félünk életünk során. Félelmeinkből azonban mindössze 6 az igazán lényeges, a többi ennek a hatnak különböző leképződése. Életünk történetében hosszabb-rövidebb ideig kísértenek bennünket, jó hír azonban, hogy a kellemetlen lelkiállapotot akár le is küzdhetjük.

Alsó tagozatos koromban egyszer körmöst kaptam a tanítótól és a mai napig emlékszem, mit éltem át, amíg rám került a sor, mert voltunk néhányan és a büntetésben is ki kellett várni a sorunkat. Ma már nem megengedett a testi fenyítés, de a gyerekek lelkét ugyanúgy szorongatja a torna órán történő bakugrás – mi van, ha nem sikerül, betörik az orrom? Kinevetnek? A vizsgáktól, a főnöktől, a megmérettetéstől való félelem le tud bénítani bennünket. Nem engedi, hogy szabadon gondolkodjunk, cselekedjünk. Elveheti az álmainkat, gyengít bennünket, végső soron gyakran akadályozza a kihívások nekifutásának. Más dolgok azért rémisztőek, mert ismeretlenek, vagy épp túlzottan eltorzítva látjuk őket.

Választhatjuk azt a stratégiát, hogy megismerjük a félelmek természetét, így képessé válhatunk a korlátozó gondolatok leküzdésére. Például rádöbbenhetünk, hogy bizonyos kényszereink a szüleinknek való megfelelési vágy miatt alakulnak ki, miközben ők minden körülmények között szeretnek bennünket. Ahogy láthattuk elmúlt vasárnap az időutazásban, Borbély Alexandrának sikerült meglelni az egyik ilyen felismerést.

A 6 fő mumus

A félelmek megjelenése nagyban életkor, élethelyzet, vagy épp gazdasági körülmény függvénye. Recesszió idején például jobban félünk a szegénységtől, mint a virágzó korszakok alatt. De vajon mit érzünk a legnagyobb fenyegetésnek? Hány százalék kapcsolódik az egészségünkhöz, a testi fennmaradásunkhoz?

Legyen akár bőség vagy nélkülözés, a betegségtől való félelem folyamatosan hat ránk. Ráadásul különösen közeli kapcsolatban áll az öregségtől és az elmúlástól való félelmekkel. Az életkor sokat számít, hiszen alig néhány fiatal foglalkozik az idő múlásával és kezd el tudatosan figyelni állóképességére. Tinédzserkorban – amikor az egészséget alapvető állapotnak gondoljuk- a legmeghatározóbb, hogy mit gondolnak rólunk, a kritikától való félelmünk a legerősebb.  Vele együtt az elvárások, tiltások egész életen át befolyásolják önbizalmunkat. Két dolog történhet. Félelmünk felerősödik vagy óriási hajtóerő teremtődik belőle.

Az egészség természetes megléte fiatalabb korban a testtudatosság megszületését jóval későbbre tolja. Egy gyerekkorban hosszasan átélt betegség viszont mindezt másképp láttatja. Megtörténhet a ráébredés, hogy az egészség óriási érték és egyáltalán nem védtelen. Ahogy az évek múlnak, testünk ébresztő kihívásai egyre gyakoribbak, ezekkel együtt pedig további félelmeink is megjelennek. Újabb erőfeszítést kíván tőlünk, hogy a szüleinkre fokozottan kell figyelni, miattuk is aggódni kezdünk. Ebben az időben kezdünk el igazán törődni önmagunkkal.

Miért félünk annyira a testi változásoktól?

Nagyrészt azért, mert rémisztő képeket, történeteket kapcsolunk hozzájuk, ezeket hallottuk, láttuk életünk folyamán. A szépségipar teljes mértékben arra épül, hogyan palástoljuk az idő múlását. Vajon miért olyan ijesztő a tükörbe nézni ráncosabban, aztán még ráncosabban. Friderikusz Sándor időutazás show-jában láthatjuk hogy a tükörbe nézés szinte nagyobb „megrázkódtatás” – , mint az elmúlás ténye.

Az öregségtől való félelmünk egyrészt a gyakoribb megbetegedésre vezethető vissza, másrészt arra, hogy a médiumok azt tanították, a fiatalabb egyben szebb is és viszonylag kevés anekdota szól arról, milyen gazdag lehet az élet és mennyire kiteljesedett, akár 85 évesen. Agyunk rutinos félelemgyáros és gyakorlott lemondó, sokszor megakadályozza, hogy fitten és aktívan éljük meg a szép kort. Ráadásul azt hisszük, ráncosan már nem leszünk annyira szerethetőek, miközben a Schobert Norbi – Rubint Réka páros és a Nagy Ervin- Borbély Alexandra páros is szeretettel elfogadták a külső változásokat, pedig a műsorban ez sokkolóan érkezett.

A virtuális időutazás arra is fényt derít, hogy idősebb korban „leesik a tantusz”. Rádöbbenünk az igazi értékekre így a legtartalmasabb és spiritualitásban teljesebb életünket épp idősebb korban tapasztalhatjuk meg. Kevésbé leszünk kritikusak és a kritikákat is bölcsebben fogadjuk. A kritika a magyar embereket különösen érzékenyen érinti, ami a nemzet történelméből, kultúrájából fakad. Mégsem csak a magyarra igaz az axióma: Az ember legerősebb félelme, hogy nem találják elég jónak.

Sokan azért lassulnak le idősebb korban, mert úgy gondolják, már nem képesek bizonyos dolgokat megvalósítani, elfogyott az idő vagy nincs elég energia. Az igazság azonban az, hogy épp az utóbbi gondolatok teremtik meg a lassulást. Rendkívüli lendületet tudnak adni az inspiráló példaképek, emberek, könyvek.  Keressük őket folyamatosan és engedjük, hogy elragadjanak bennünket!

Szent-Györgyi Albert az egyik leginspirálóbb példakép

Ne mondjunk le a fantasztikus lehetőségekről, a hosszú, élménydús életről, inkább vegyük fel a kesztyűt és változtassuk meg a szemüvegünket, mellyel a változásokra tekintünk. Hogyan tudott vajon az idős Szent-Györgyi Professzor olyan korban szaltót ugrani, amiben a legtöbb idős ember döcögve közlekedik és többnyire a betegségeiről beszél? Nem volt tornabajnok, és nem dolgozott rajta orvosok hada, de még személyi tréner sem. Hogyan tudta elvarázsolni és boldoggá tenni napjainkban is gyönyörű, 50 évvel fiatalabb feleségét? Fiatalabb korában talán pont az ébresztő kihívások miatt jutott el a C-vitaminig és más vitaminok fontosságáig. Legnagyobb felismeréseit élete végéig hirdette és életvitelében is ezt képviselte, miszerint a rendszeres, változatos mozgás, a megfelelő vitaminbevitel segítenek, hogy testünk változásait pozitívan és kellő humorérzékkel fogadjuk. Tartalomból pedig nem csak úgy lehet sok, ha gyorsan élünk, bölcsek akkor vagyunk igazán, ha tudjuk, hogy az idő hossza is számít. Az utolsó tíz évünkben is történhetnek velünk hatalmas sztorik, ha elég épek vagyunk testben és lélekben is, hogy befogadhassuk őket. Ehhez talán nem is kell több, mint lelkesedés.

Orvosi megközelítésben az egészség testi-lelki jólétet jelent, amit talán az egyetemes megfigyelés alapozott meg: „ép testben ép lélek”. A fizikai állóképesség, kicsattanó egészség elutasítja az elmében megszülető félelmeket. Szent-Györgyi Professzor élete velem együtt sokakat inspirált. A gondolatok azonban csak tettekkel válhatnak eredménnyé, így a jó példákat érdemes saját szokásokra váltani. A földi porhüvely gondos karbantartásával a „csoda” meg fog történni, és megeshet, hogy hosszú életünkben a félelmek jórészére akár fátylat is boríthatunk.

Az RTL Klub vadonatúj időutazása segít rádöbbenteni, milyen fontos számunkra, hogy életünkben végig ott legyen a választott társunk. A Goodwill Pharma felelős gondoskodással dolgozik azon, hogy mindezt Ön és szerettei a lehető legnagyobb egészségben éljék meg. Hiszek benne, hogy megéri megtenni, amit megtehetünk. Tényleg komolyan hiszek ebben és a gyermekeinket is erre tanítom.

A jó szokások jelentős része egészségünkre vigyáz, és csak az elején nehéz tudatosan végezni őket, nap mint nap bevenni a szükséges vitaminunkat és megtalálni a lehetőséget egy kis mozgásra. Barátkozzunk meg a jó szokásokkal, hogy készen álljunk a kihívásokra és maximális erőbedobással gondoskodjunk szeretteinkről is, főleg, amikor a legnagyobb szükség van rá.

 

Szakértő:

Dr. Kardos Mária

orvos, a Goodwill Pharma Kft. tulajdonosa