Szent-Györgyi Albert nyomdokain Karikó Katalin
A Széchenyi-díjas magyar biokémikus Karikó Katalin munkásságát Emberi méltóságért kitüntetéssel ismerték el Budapesten.
Hálával tartozunk az egészségügyben dolgozóknak
Bajkai István politikus kiemelte, hogy ugyanolyan hálával tartozunk a kórházakban helytálló egészségügyi dolgozóknak, mint azoknak, akik a laboratóriumokban kutatták éjt nappallá téve a koronavírus ellenszerét. „Büszkeséggel és reménységgel tekinthetünk a magyar alkotószellem egyik legnagyobbikára” – méltatta Karikó Katalint. Azt mondta, a kutatóbiológus olyan elődök nyomdokaiba lépett, mint Semmelweis Ignác, Heim Pál vagy Szent-Györgyi Albert.
Szent-Györgyi Albert az iskolateremtő tudós
1928-ban a mai SZTE ÁOK Orvosi Vegytani Intézet élére nevezték ki a kutatót. Ebben a műhelyben érte el Nobel-díjra méltó eredményeit, az itteni munkát pedig 1945-ig irányította. Korábban a legtöbb egyetemen professzor-tanársegéd rendszerben működtek a tanszékek. Az előadásokon zömmel csak felolvasták a tankönyvek tartalmát, gyakorlatokat pedig kevés helyen tartottak. Ennek, a nívójában ugyan magas szintű, de merev egyetemi modellnek a helyébe hozta haza a kreativitást segítő angolszász légkört Szent-Györgyi. Ez az amerikai-angol college-szellemiség az, ahol szinte együtt élnek a munkatársak és rendre egymástól tanulnak.
Karikó Katalin a Nobel-díjas tudós nyomdokain
A Nobel-díjas szegedi Professzor szavait segítségül hívva Bajkai úgy fogalmazott, hogy azt a kutatót tüntetik ki, aki „meglátta azt, amit mások nem láttak, és gondolt arra, amire senki nem gondolt. Nem kétséges: Karikó Katalin a magyar tudomány legnagyobbjai között van és az egyetemes tudomány legnagyobb elismerésére is méltó”.
Karikó Katalin beszédében hangsúlyozta, hogy nagy megtiszteltetés számára megannyi neves előd után ezt a kitüntetést megkapni. A biokémikus felidézte, hogy bár több évtizede külföldön él, de családjával mindig is magyar maradt. Gyerekeit is magyarul nevelte, így ők is szívesen járnak ide. Magyarországon tanulta az alaptudományokat, itt kezdte alkalmazni a tudását.
Szegeden a biológiakutatás krémje
Szent-Györgyi a huszadik század első harmadában, Karikó Katalin néhány évtizeddel később a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdett el a vírusokkal foglalkozni. Munkahelye 1985-ös megszűnése után döntött úgy, hogy külföldön folytatja pályafutását. A Pennsylvania Egyetemen kezdett mRNS kutatással vizsgálódni, amit először nehezen akart elfogadni a szakma. Mégis sikerre vitte, és az egyetem szabadalmaztatta is a módszerét, amit Karikó-Weissmann technikának hívnak, és számos koronavírus-vakcina fejlesztésének alapjául szolgál.
